Soha ne hagyj fel azzal, hogy felfedezd az ismeretlent – avagy a párduc nyomában
2019. december 06. írta: Nexus Magazin

Soha ne hagyj fel azzal, hogy felfedezd az ismeretlent – avagy a párduc nyomában

Ez egy óda ezekhez az állatokhoz, akik megtanítottak engem arra, hogy a pillanatnak éljek, mivel számukra nem létezik az idő fogalma, hiszen ők a jelenben élnek. Engem pedig az ösztönöz, hogy megragadhatom ezeket a pillanatokat.                                                             - Shaaz Jung

„Ugyanolyan nap volt, mint a többi. Éppen egy esti szafarin vettünk részt, de valami mégis megváltozott, és ami azután következett az megváltoztatta az életemet, örökre.

A nevem Shaaz Jung. Kifejezetten nagymacskákra szakosodott természetfotós és operatőr vagyok.

22 éves voltam, amikor az első leopárdjaimmal találkoztam – egy apaállattal és egy fiatalabb példánnyal, éppen egymást méregették. Amikor visszafelé indultunk, és ahogy a nap lemenőben volt, észrevettük őket, amint egymás felé közelednek.

Másnap reggel visszatértünk, pontosan ugyanarra a helyre, hogy megnézzük mi történt, és akkor megpillantottuk őt, a fiatalabb leopárdot. Úgy feküdt egy kidőlt fa törzsén, mintha a trónja lett volna. Pofáján egy hatalmas sebhely éktelenkedett, ezért neveztük el őt Sebhelyesarcúnak. Ez a Sebhelyesarcú a jelenemmé és a jövőmmé vált, a múltam pedig arra szolgált, hogy kiváltsa bennem ezt a vadvilág iránti szenvedélyt.

Bár Kabini mindössze 4 órányi autóútra van Bangaloretól, mégis egy olyan világ, amely nagyon távol áll a városi élettől. Sűrű erdeivel, magas, csavarodott törzsű fáival, áttetsző vizű patakokkal és meredek völgyekkel. A Nagarhole Nemzeti Park egyike azon kevés helyeknek a Földön, ahol a maguk természetes környezetében találkozhatsz a nagymacskákkal és a fenséges agyarasokkal.

Szóval ez úgy volt, hogy amikor még nagyon-nagyon fiatal voltam, és a szüleim még csak az első vadvédelmi központjukat építették, pontosan amiatt, hogy én még túlságosan kicsi voltam ahhoz, hogy egyedül hagyjanak a városban, az apám és az anyám egy kövekből épített kis kunyhóban neveltek fel engem, amit 1988-ban építettek. Akkoriban nem voltak barátaim, és nem volt társaságom. Azt mondanám, hogy úgy két hónappal a negyedik születésnapom előtt láttam meg először ezt az elefántot, Lakshmit. Onnantól kezdve mindennap találkoztam vele, és egy borzasztóan szoros kötelék alakult ki köztünk. Úgy hiszem 8-9 éve is meg van már, hogy Lakshmit láttam. Most pedig, hogy Lakshmi visszatért, ma újra találkozhatunk.

Az, hogy újra találkozhattam Lakshmival, érzelmileg az egyik legfelemelőbb pillanata volt az életemnek. Az pedig, hogy eddig nem láthattam őt, azt mutatja meg, hogyan suhan el mellettünk az élet.

Miközben felfedezőútra indultam az erdőben, ráeszméltem arra, milyen rossz is a helyzet ember és állat között, és éppen ez az, amiért előálltunk a B.C.R. T.I. ötletével (Buffer Conflict Resolution Trust of  India  - Indiai Alapítvány az Ütközési Zóna Konfliktusainak Megoldására). Ez az alapítvány legfőképpen azzal foglalkozik, hogy megtanítsa a helyieket arra, mennyire fontos az, hogy megőrizzük a vadvilágot olyannak, amilyen, és elmagyarázza az itt élő embereknek, hogyan válhat az ökoturizmus ennek eszközévé.”

(P Madegowda története:)

„Körülbelül 10 holdnyi földem van a Bison közelében, ahol mezőgazdasággal foglalkozom.

Korábban az állatok betörtek a szántóföldjeinkre és elpusztították a termést, ami persze feldühített bennünket. Amikor a Bison és a BCRTI elkezdte tevékenységét, akkor szafaritúrákat indítottak a vadonba. Én is velük mentem, és láttam ezeket a fotósokat, akik azért jöttek el ide, hogy képeket készítsenek az állatokról. És ez gondolkodóba ejtett, miért ne tanulhatnék meg én is többet ezekről az állatokról, és vezethetnék itt körbe másokat? Azzal a tudással, amennyire én az erdőt ismerem, miért is ne gondolkodhatnék el azon, hogy természetvédő legyek?”

(Shaaz Jung:)

„Mostanra Madegowda felemelkedett a ranglétrán. A mezőgazdász, aki korábban kifejezetten gyűlölte a vadvilágot, a természetvédők főnökévé és az iroda vezetőjévé vált.

A fekete párduc a világ egyik legritkábban látható és legrejtélyesebb állata. Ő nem csupán egy fajt képvisel, hanem egy genetikai mutáció. Azon állatok egyike a világon, amelyeknek a legnehezebb a nyomában maradni, és ebben az erdőben, amely egy 643 négyzetkilométeres területen fekszik, mindössze egyetlen egy fekete párduc él. A fekete párduc tanított meg engem arra, hogy soha ne hagyjak fel az ismeretlen felfedezésével. Rajta keresztül nagyon sok mindent megtudtunk az erdőről, megismertük flóráját és faunáját egyaránt. Ez egy óda ezekhez az állatokhoz, akik megtanítottak engem arra, hogy a pillanatnak éljek, mivel számukra nem létezik az idő fogalma, hiszen ők a jelenben léteznek. Engem pedig az ösztönöz, hogy megragadhatom ezeket a pillanatokat.”

Állatok, amelyeket a filmben láthatunk:

vörös szövőhangya / szürke langur (más néven közönséges hulmán) / indiai leopárd / kék páva (vagy más néven indiai páva) / bengáli tigris / ázsiai elefánt / gaur (helytelenül: indiai bivaly) / királyharkály (vagy más néven elefántcsontcsőrű harkály) / pettyes szarvas / fekete párduc / hindu gólya

 ____________________________________________________________________________________________

  • Milyennek találtad a cikket? - Jelezd, ha tetszik vagy írj kommentet!
  • Érdekelheti barátaidat és ismerőseidet is ez a hír? - Oszd meg velük!
  • Elsőként akarsz értesülni legfrissebb bejegyzéseinkről? - Kövesd a blogunkat!
  • Te milyen témákról olvasnál szívesen? - Ne maradj le! Szavazz Te is!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nexusmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr7015341494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
Tudomány és technológia Egészség Ökológia Család Elme és lélek Titkok és jelenségek