Arra az esetre, ha valaha bekövetkezne a legrosszabb, létezik a Földön egy olyan hely, ahol a növények magjai a legjobb eséllyel vészelhetik át azt az időt, amíg újra kihajthatnak. Ez a hely a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker (Svalbard Global Seed Vault - SGSV).

A „Végítélet kamrája”-ként is emlegetett, erődítményszerű bunkerben Norvégiában, a tápláléknövények közel 1 millió magmintáját tárolják, arra az esetre, ha a jövőben valamilyen krízishelyzet – háború, természeti katasztrófa vagy éghajlatváltozás – következne be. Ez afféle „biztosítási kötvényként” működő elővigyázatosság, amelynek az a célja, hogy életben tartsa ezeket a növényeket az ismeretlen jövő számára.

A Cseroki Nemzet – amely a legnagyobb, szövetségi szinten is elismert törzs az Egyesült Államokban - lesz az első olyan bennszülött nép, amelyik örökségének magvait elhelyezi az SGSV-be.

Ez a törzs, amely több mint 370 000 tagot számlál világszerte (közülük legtöbben Oklahomában élnek), kilenc ősi növényi kultúrát adományozott a magbunkernek: olyan, tradicionális növények magjait, amelyeket megszámlálhatatlan generáción keresztül termesztettek, már az európai bevándorlók letelepedését megelőzően is.

„Ezzel történelmet írunk,” – mondta a Cseroki nép törzsfőnöke, Chuck Hoskin Jr.

„Nagy megtiszteltetés ez számunkra, hogy a kultúránk egy darabkája örökre megőrződik. Innentől kezdve, az elkövetkezendő generációkon át, ezek a magok hordozzák majd magukban a történelmünket, és a Cseroki Nemzet egy része mindig jelen lesz a világban.”

Több ezer magbank és génbank működik a Földön, de egyik sem annyira biztonságos és eldugott, mint ez a magtároló pince a Spitzbergákon, amely otthont nyújt a világ szinte minden országából idekerült növények és magok számára, és amelynek kapacitása 2,5 milliárd mag elraktározását teszi lehetővé.

(Magyar felirat beállítása: Feliratok - Beállítások/nyelv megadása)

De ez, a "Végítélet napjára" felkészített bunker sem szükségszerűen elpusztíthatatlan, még akkor sem, ha éppen erre tervezték. Az éghajlatváltozásnak a régióban tapasztalt hatása, aggodalomra adott okot a létesítmény hosszú távú kilátásait illetően a globális felmelegedés kísértetével szemben, amikor az örök fagy birodalmában az altalaj váratlanul olvadni kezdett, és a bezúduló víz komoly károkat okozott a tárolóban. A magbank azonban folyamatosan kap olyan hozzájárulásokat, amelyek a fenntartási és üzemeltetési költségek előteremtésében nyújtanak segítséget.

Cseroki Fehér Sas kukorica (Forrás: Cseroki Nemzet - sciencealert.com)

A Cseroki nemzet ősi növényei közül kilenc fajtát fognak majd a hónap folyamán itt elhelyezni, köztük annak a „szent kukoricának” a szemeit is, amelyből kizárólag kulturális események alkalmával készítenek ételeket. Ez a „Cseroki Fehér Sas Kukorica”, de emellett más kukoricafajtákat is átadnak megőrzésre csakúgy, mint a „Cseroki Hosszú Csúszós Bab”, a „Cseroki Könnyek Ösvényének Babja”, valamint a „Cseroki Pulykazúza” fekete és barna babszemeit.

Bár ezek az első olyan magok, amelyeket egy bennszülött törzs helyez el a magtároló pincében, de mégsem ez az első olyan adomány az amerikai kontinensről, amely egy őslakos néptől származik, hiszen 2017-ben a peruiak egy 650 mintából álló burgonyagyűjteménnyel gazdagították az SGSV tárházát.

Mindenesetre, ha valakit arra kérnek fel, hogy adományozza oda kulturális örökségének magjait egy olyan létesítménynek, amelyet a növények örökös életben tartására terveztek, egy olyan kiváltság, amelyről senki sem maradna le szívesen.

„Mi, Cserokik, úgy hisszük, és ez az egyik tanításunk is, hogy mindaddig, amíg megőrizzük ezeket a Cseroki növényeket, a Cserokik is fennmaradnak,” – nyilatkozta a Cseroki Nemzet természeti erőforrásokért felelős vezetője, Pat Gwin, a negyedévente megjelenő, amerikai mezőgazdasági magazinnak, a Modern Farmer-nek.

„Ez a lehetőség pedig végtelenséget és örökkévalóságot kölcsönöz a hitünknek, hiszen a Cserokik nem lehetnek Cserokik, a Cseroki növényeik nélkül.”