Miután a legtöbben már nem az otthonukban ideiglenesen kialakított „irodájukból” végzik a munkájukat, egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, vajon milyen technológiát kellene alkalmazni ahhoz, hogy a nyilvános helyeket – így például az irodai környezetet vagy a reptereket – vírusmentessé tegyük.
A napjaink részévé vált kézfertőtlenítéses és szájmaszkos módszertől eltérő újításokról számolt be június végén a Financial Times. Ezek a speciális technológiák, különböző felületek illetve a helyiségeket megtöltő levegő tisztítására fókuszálnak.
1. Öntisztító felület
Az egyik ilyen technológia az öntisztító felületek alkalmazását teszi lehetővé. Miközben a műanyag és acélfelületeken a vírusok akár 72 órán át is életképesek maradhatnak, léteznek olyan anyagok is (pl. ezüst, réz), amelyeken négy óra leforgása alatt elpusztulnak. Felicity de Cogan, a Birminghami Egyetem egyik kutató munkatársa, aki a NitroPep alapítója is egyben, úgy vélekedik, hogy ezt az időintervallumot percekre illetve másodpercekre kell lecsökkenteni, mégpedig úgy, hogy ezt a vírusirtó képességet „be kell építeni magába az anyagba”.
Cége egy olyan anyagréteg kifejlesztésén dolgozik, amelynek felületén tüskeszerű elemek helyezkednek el, ezek átlyukasztják a vírusokat és perceken belül életképtelenné teszik azokat.
A rajzon ezzel a speciális réteggel bevont acélfelület látható. A réteget antimikrobiális peptidek, azaz aminosavakból álló antimikrobiális molekulák alkotják. A pozitív töltésű antimikrobiális tüskék magukhoz vonzzák a negatív töltéssel rendelkező vírusokat vagy baktériumokat, és átlyukasztják azok külső membránját, így a vírusok és a baktériumok elpusztulnak az acélfelületen. (Grafika:Ian Bott; Forrás:NitroPep; FT research © FT)
A NitroPep által kifejlesztett antimikrobiális ágens bármilyen, már korábban is használatban lévő tárgy, pl. asztal, szék vagy falak felületére is felvihető.
Egy tesztprogram keretében a Királyi Haditengerészet egyik hajóján ki is próbálták ezt az új technológiát, amely az E.Coli illetve az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus - leggyakrabban kórházakban és egészségügyi intézményekben terjedő szuperbaktérium) típusú baktériumok több mint 95 %-át sikeresen pusztította el.
2. Germicid (csíraölő) ultraibolya technológia
Az UV sugárzás csíraölő hatása és az ehhez kapcsolódó technológia már hosszú évtizedek óta ismert. A mikroorganizmusok elpusztítását úgy végzik, hogy vírusok esetében az RNS-t, baktériumoknál és gombáknál pedig a DNS-t veszik célba UV sugarakkal. Az UV lámpákat már a múltban is hatékonyan alkalmazták nagyobb helyiségekben a gyógyszer-rezisztens tuberkulózis terjedésének megfékezésére.
Ha UV-C izzókat építenek be a szellőztetőrendszerbe, akkor ezek elpusztíthatják a vírusokat a keringő levegőben. Elhelyezhetők UV-C lámpák egy helyiségben is, lehetőleg minél magasabban kialakítva, annak érdekében, hogy az UV-C sugárzás ne jelentsen veszélyt a helyiségben tartózkodó emberek számára. (Grafika:Ian Bott; Forrás:Ashrae; FT research © FT)
A technológia legfőképpen a nagyobb területű, zsúfolt és rosszul szellőző helyiségek esetén válhat hasznossá. A COVID megjelenése rendkívüli módon megnövelte a baktériumokat és vírusokat pusztító, UV-C fényt kibocsátó robotok iránti keresletet, amelyekkel többnyire kórházakban és szállodákban találkozhatunk.
3. Vírusdetektor
A harmadik módszer olyan környezetmegfigyelésen alapul, mint amilyen például a belső terek szén-dioxid szintjének mérése is. Svájci kutatók kísérleteket folytatnak egy érzékelő kifejlesztésére, amely magát a vírust képes kimutatni. A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet, valamint a Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (Empa) kutatói közösen dolgoznak annak a szenzornak a kifejlesztésén, amely egy helyiségben elhelyezve fényt bocsát ki, ha észleli a vírusok RNS-ét. A szerkezet éles tesztelését hamarosan meg is kezdhetik.
Az optikai bioérzékelők a vírusok detektálására képesek például a kórházakban, a pályaudvarokon vagy a bevásárlóközpontokban. Az arany aprócska szigeteket, úgynevezett nanoszigeteket alkot, amelyek behálózzák az üvegfelületet. A COVID-19 RNS szekvenciához illeszkedő DNS receptorokat beoltják a nanoszigetekbe, és amikor a vírus RNS összekapcsolódik a receptorral, akkor az a fényjel megváltozását idézi elő. Ez a változás mutatja ki a vírus jelenlétét és mennyiségét. (Grafika:Ian Bott; Forrás:Empa; FT research © FT)
4. Szellőztetés
A HVAC rendszereknek óriási szerepük lehet abban, hogy az emberek minél több friss levegőhöz jussanak másodpercenként és lassuljon a vírusok terjedése. Ez különösen az olyan zárt helyek esetében igaz, mint amilyenek például a liftek vagy a repülőgépek fedélzete.
Szellőztetés során a levegő optimális áramlási sebessége másodpercenként 5-10 liter friss levegő bejuttatását jelenti, fejenként. Néhány épület esetében azonban ez a mennyiség csupán egy liter/másodperc/fő. A Chartered Institution of Building Services Engineers (Cibse) ajánlása szerint a kórokozók terjedésének valamint a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében biztosítani kell a levegő optimális áramlási sebességét és javasolt elkerülni, hogy az elhasznált levegő az egyik helyiségből a másikba áramolhasson. (Grafika:Ian Bott; Forrás:Cibse; FT research © FT)
A világjárványtól való félelem többféle technológia és szerkezet kifejlesztéséhez vezethet, szélesebb körben történő felhasználásuk pedig valószínűleg 2021-ben várható.
(Forrás: zerohedge.com)