Annak ellenére, hogy az agy mindenre, amit teszünk, hatással van, nagy valószínűséggel nem túl sokat törődünk ezzel. Az okoskodást félretéve, Önnek milyen gyakran fordul meg a fejében, hogy mit is kellene tennie elméje egészségesen tartásához? Annak fényében, hogy az agy funkciói az élet minden területére hatással vannak - az örömtől kezdve, az egészségen át, egészen az emberi kapcsolatokig és a pihenésig - fontos megérteni, hogyan tudjuk az elménket karbantartani.

A kor és a genetika ugyan módosítják, de végérvényesen nem határozzák meg agyunk állapotát. Agyunk élethosszig tartó neuroplaszticitása lehetővé teszi számunkra, hogy folyamatosan befolyással lehessünk annak egészségi állapotára attól függően, mit eszünk, hogyan alszunk, mozgunk-e rendszeresen, ki tudjuk-e fejezni magunkat, tudjuk-e a stresszt kellőképpen kezelni, stb. Minden tevékenység, magatartás és gondolat, amit ma teszünk, érzünk vagy gondolunk - de a napi szintű döntéseink is - mind hozzájárulnak agyunk egészségesen tartásához. Kezdje el már ma elméjének karbantartását az itt felsorolt tíz gyakorlat napi szintű alkalmazásával.

1. Aludjon eleget

Nagyjából minden harmadik amerikai kevesebb, mint hét órát alszik naponta, ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban körülbelül 83,6 millió felnőtt szenved kialvatlanságban.

Elképzelhető, hogy Ön is kialvatlan, ha éjszakai műszakban dolgozik, alvási zavara, például alvási apnoéja (alvás közbeni légzéskimaradása) van, vagy sok időt tölt az éjszaka folyamán elektronikus eszközök előtt. Ha Ön öt vagy még kevesebb órát alszik naponta, akkor elképzelhető, hogy a kognitív készségeinek hanyatlását, valamint a memóriával kapcsolatos problémák megjelenését kockáztatja, amelyek az idő előrehaladtával csak rosszabbodnak.

Dr. Paul Mathew, a Harvard Medical School idegorvosa és adjunktusa hangsúlyozza, hogy mennyire fontos az általános jó egészségi állapot és jólét megőrzéséhez az alvás minősége. Az adjunktus szerint:

„Az emberi létezés szempontjából rendkívül fontos az alvás. Az ember életének átlagosan 25-35 százalékát alvással tölti. Az alvás során piheni ki a test és az agy a mindennapi élet fáradalmait. Ha valaki rosszul alszik, akkor az egy sor egészségügyi problémát okozhat, a kezeletlen alvászavarnak pedig komoly következményei lehetnek.

Akkor is lehet gyenge minőségű az alvás, ha az kellő ideig tart. Azok, akik az éjszaka folyamán számtalanszor felébrednek, járhatnak úgy, hogy az éjszakát mély, pihentető alvás nélkül töltik el. A kevés alvás és/vagy gyenge alvásminőség túlzott mértékű nappali levertséget... krónikus fáradtságot, fejfájást, érzelmi hullámzást, gyenge memóriát és a kognitív funkciók zavarát okozhatja.”

Az Egyesült Államokbeli Nemzeti Alvástámogató Alapítvány (National Sleep Foundation) három dolgot ajánl, amelyek segítségével támogatni tudjuk szervezetünket, hogy az minőségi alváshoz juthasson:

• Hétvégén az alvási idejét a hétköznapi kelési idejéhez képest egy óránál nagyobb eltéréssel ne módosítsa, így jobban fenntartható egy folyamatos alvás-kelés ritmus, amelyet más néven a test napi ritmusának (cirkadian ritmus, „belső óra”) is neveznek.

• Hétvégente, délutánonként szunyókáljon 20—30 percet, a legjobb időpont erre a délután kettő és három óra közötti időszak.

• A szunyókálások legyenek rövidek, így elkerülheti, hogy ébredés után kábának vagy morcosnak érezze magát, valamint azt, hogy túlságosan éber legyen, amikor este le kell feküdnie aludni.

Bárhogyan is, a kutatások azt sugallják, hogy egy felnőtt embernek körülbelül nyolc órányi éjszakai alvásra van szüksége. Az idősek, fiatal felnőttek, kamaszok és gyermekek alvásigénye ettől eltérő lehet.  

2. Képezze a tudatalattiját

Automatic Brain: The Magic of the Unconscious Mind (Automata agy: A tudatalatti varázsa) című dokumentumfilm alapján a tudatalattink irányítja cselekedeteink 90 százalékát, függetlenül attól, hogy alszunk, vagy éppen ébren vagyunk. Lehet, hogy meglepődik majd azon, hogy a tudatos elme mennyire kis szerepet játszik életünk irányításában. A valóságban jelentős része annak, amit gondolunk, mondunk vagy teszünk, az agy „automata”, vagy tudattalan működésének terméke (amit más néven tudatalattinak is nevezünk). Anélkül, hogy tudatában lenne, az agya automata üzemmódban „futtatja” az életét.

Mivel a tudatalattija ekkora hatalommal bír, hasznos lehet, ha jobban megérti annak működését, mert így jobban ki tudja azt használni. A Psychology Today online magazinban megjelent írásában Matt James Ph.D., az Empowerment Partnership elnöke, a neurolingvisztikus programozás mestertanára, számtalan sajátosságot tulajdonít a tudattalan agynak. James szerint ezek között szerepelnek, hogy a tudattalan elme:

• Úgy viselkedik, mint egy kisgyermek: Akár egy kisgyermeknek, a tudatalattinknak is egyértelmű, részletes utasításokra és sok-sok emlékeztetőre van szüksége. Az útmutatásokat szó szerint veszi, ezért azokat pontosan (és pozitívan) kell meghatározni.

• Az érzelmek és a szimbólumok nyelvén beszél: Annak érdekében, hogy gyorsan felhívja magára a figyelmet, az érzelmek, a képzelet és a szimbólumok nyelvezetét és jelrendszerét használja. Az Ön feladata megfejteni ezek jelentését.

• Kizárólag a pozitív dolgokat veszi figyelembe: Az olyan negatív szavakat, mint a „ne” vagy „nem”, a tudatalatti mind figyelmen kívül hagyja. Ezért jobb, ha azt mondja, hogy „Egészségesebben fogok élni, és felhagyok a dohányzással”, mint azt, hogy „Nem akarok dohányozni”. Az alkotó képzeletet is segítségül hívhatja, hogy az elme a pozitív gondolatokra tudjon figyelni.

Mivel a tudatalattinak jelentős befolyása van az Ön életére, aktívan fel tudja használni ezt az erőt és pozitív, az életet támogató irányba terelni ezt a hatást, méghozzá a következőképpen:

• Fejezze ki művészi önmagát: A művészi törekvések, mint például a színezés, rajzolás vagy festés kihasználja a tudatalattit olyan módon, hogy felszínre engedi az Önben rejlő kreativitást, és helyet ad a valódi érzelmek kifejezésének. Mivel a cél az, hogy kapcsolatba kerüljön a tudatalattival, nem kell tehetséges művésznek lennie, csupán legyen nyitott a kreatív folyamat irányába.

• Gyakorolja az elérni kívánt célt: Egy új tevékenység, készség vagy gondolat beprogramozásának legjobb módja az, ha gyakoroljuk és ismételjük mindaddig, amíg az szokássá nem válik. Hasonlóan ahhoz a számtalan dalhoz és dallamhoz, amelyek a tudatalattinkban kavarognak, bármilyen új magatartást, ötletet, eredményt és gondolatot is begyakorolhat, ha azt szeretné, hogy az megvalósuljon. Ha gyakran és hangosan ismétli, hogy mit szeretne, akkor támogatja a tudatalattiját abban, hogy az felvegye a ritmust és segítse Önt céljai elérésében.

• Adott anyag áttekintése elalvás előtt: Remekül lehet új dolgokat - vizsgaanyagot, célokat, prezentáció szövegét vagy beszédeket - megtanulni úgy, hogy átnézi, mielőtt lefeküdne aludni. Ha így tesz, akkor a tartalom a tudatalattiba, az elme előterébe kerül ahogyan elalszik, és a tartalom nagy valószínűséggel hatással lesz az álmaira is.

(Fotó: Ivandrei Pretorius / Pexels)

3. Egyszerre egy dologra koncentráljon   

Az egyszerre több feladattal való foglalatoskodást hatékonyabbnak ítéli a közvélemény, mint az egyetlen dologra való koncentrálást, de nyugodtabbnak és lazábbnak érzi majd magát, ha egyszerre csak egy feladatra figyel. Gondoljon csak arra, amikor legutóbb az egyik ismerősével csevegett a telefonon, míg a vacsorát főzte, vagy az e-mailjeit ellenőrizte. Fogadok, nem sokra emlékszik abból, amit az ismerőse mondott Önnek, mert az elméje két teljesen eltérő feladatot próbált meg egyszerre irányítani.

A Stanford Egyetem által folytatott kutatás szerint a több feladat egyidejű végzése csökkenti a hatékonyságot, mivel az agy egyszerre csak egy dolgot tud jól elvégezni. A tanulmány szerzője szerint: „Azok az emberek, akiket folyamatosan számtalan elektronikus csatornából jövő információval bombáznak, nem képesek ugyanolyan jól figyelni, a memóriájukat használni vagy egyik munkáról a másikra váltani, mint azok, akik egyszerre egy feladattal szeretnek foglalkozni.” Ezért adjon az elméjének egy kis pihenőt, és egyszerre csak egy feladatra vagy egyetlen személyre figyeljen. Lehet, hogy meg fog lepődni az eredményen.

4. Mozogjon rendszeresen

Ha rendszeresen mozog, akkor nemcsak a teste, hanem az agya is egészségesebb lesz. Az életkorától függetlenül a testgyakorlás rendkívül hasznos mind a teste, mind az elméje számára. Ha pedig már elmúlt 40 éves, akkor kifejezetten fontos az edzés beiktatása, mivel a fizikai erő, az állóképesség, az egyensúly és a rugalmasság az évek múlásával folyamatosan csökkenni kezd. Szerencsére a megfelelő mozgásformával mindez karbantartható.

Az optimális eredményhez olyan átfogó mozgásprogramot alakítson ki, amely nagy intenzitást igényel, a törzs izmait erősítő gyakorlatokat és nyújtást is tartalmaz. Arra biztatom Önt, hogy a szokásos testgyakorlás mellett gyalogoljon is, napi 10 000—15 000 lépést megtéve. Lehetőleg kerülje az ülést, amennyire csak lehet - csökkentse ennek időtartamát napi három órányira, vagy még kevesebbre. A hosszú ideig tartó ülés olyan kockázati tényező, amely krónikus betegséghez és korai halálhoz vezethet, még akkor is, ha Ön fitt és rendszeresen mozog.

Abból a szempontból, hogy a testgyakorlás milyen hatással van az agyra, a tudósok úgy találták, hogy az változást idézhet elő az amiloid elővegyület fehérjéjének anyagcseréjében, így lelassíthatja az Alzheimer-kór kialakulást és súlyosbodását. A mozgás az úgynevezett PGC-1alfa fehérje szintjét is növeli a szervezetben. A kutatások azt mutatják, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában kevesebb PGC-1alfa fehérje található.

A British Journal of Sports Medicine-ben megjelent 19 kutatási tanulmány metaanalízise alapján a mozgás erőteljes, kedvező hatással van a 6 és 35 év közötti személyek agyműködésére. A tanulmány szerzője szerint „az akut fizikai terhelés élénkíti a végrehajtó funkciókat” a serdülőkor előtti gyerekeknél, serdülőknél és fiatal felnőtteknél.

(Fotó: Lisa Fotios / Pexels)

5. Jegyezze le gondolatait

A számítógépek, okostelefonok és táblagépek túlzott használata következtében, illetve ezáltal a kézírás szükségességének hiánya miatt, egyre kevésbé kommunikálunk egymással úgy, hogy ehhez tollat és papírt használnánk. A fejlett technológia okán nem aknázzuk ki a kézírásnak az agyra gyakorolt jótékony hatását. A kutatók szerint, például ha kézzel jegyezzük le a dolgokat, az segít az információ feldolgozásában és az arra való emlékezésben. A tanulmány szerzői szerint:

„A tanulási folyamatot hátrányosan befolyásolja, ha a jegyzeteléshez kizárólag laptopokat használnak, mivel így felszínesebb az adatfeldolgozás. Három tanulmányban is arra a következtetésre jutottunk, hogy azok a tanulók, akik laptopokon jegyzeteltek, kifejtős kérdés esetében rosszabbul teljesítettek, mint azok, akik kézzel jegyezték le gondolataikat. Úgy találtuk, hogy azok, akik laptop segítségével jegyzetelnek, szóról-szóra rögzítik az előadások anyagát, ahelyett, hogy feldolgoznák a hallott információt és a saját szavaikkal fogalmaznák azt meg, ez pedig károsan hat a tanulási folyamatra.”

Továbbá a gondolatok papírra történő lejegyzése az elmében kavargó „zűrzavart” is lecsendesíti, főként elalvás előtt. Ha rendkívüli stressznek van kitéve, és emiatt nem alszik jól, akkor lefekvés előtt hagyjon némi időt gondolatai lejegyzésére. Egyszerűen csak vegyen elő papírt, tollat, állítsa be az ébresztőóráját vagy időzítőjét öt és tíz perc közötti időtartamra, és kezdje papírra vetni a gondolatait. Ne javítsa ki, amit leírt és mindent írjon le, ami csak eszébe jut.

Az ellenőrizetlen, visszatérő rossz érzések, és a velük járó érzelmi stressz tönkreteheti agyának egészségét. Ez akkor is igaz, ha a felsoroltak közül mindent - megfelelő étkezés, mozgás, alvás - „jól” csinál. Ha kitart emellett a hetente, vagy akár naponta gyakorolt szokás mellett, akkor idővel az elméje kapcsolatba lép tudatalattijával, és olyan értékes meglátásokra és gondolatokra tehet szert, amelyeknek addig nem volt tudatában.

Ha bizonytalan abban, hogyan is kezelje azokat a kérdéseket és aggodalmakat, amelyek a papírra jegyzeteléskor a felszínre kerülnek, akkor javasoljuk, hogy próbálja ki az Érzelmi Felszabadítás Technikáját (Emotional Freedom Techniques - EFT). Egy olyan hasznos technikáról van szó, amely során finoman megkopogtatjuk testünk fő meridiánjait (energiavonalait). Az EFT gyors, fájdalommentes, és olyan gyakran alkalmazhatja, amilyen gyakran csak szüksége van rá ahhoz, hogy érzelmi terheitől megszabadulhasson.

6. Táplálkozzon egészségesen

A következő táplálkozási javaslatok betartása alapvető fontosságú, ha egészségesen akarjuk tartani agyunkat, és meg akarjuk előzni az Alzheimer-kór kialakulását:

• Valódi, lehetőleg vegyszermentes körülmények között termesztett növényből, illetve természetes körülmények között nevelt állatból készült ételt fogyasszon. Ha teheti, vegyszermentes, zöldtakarmánnyal etetett állattól származó terméket vagy húst vásároljon. A kutatások azt mutatják, hogy a zöldségek antioxidáns tartalma kifejezetten fontos szerepet játszik a kognitív funkciók életkorhoz köthető romlásának lelassításában. Kerülje a feldolgozott élelmiszereket, mivel azok az agyra káros anyagokat tartalmaznak, például finomított cukrot, mesterséges édesítőszert, gluténtartalmú gabonaféléket, génmódosított élelmiszer-összetevőt és vegyszermaradványokat.

• A finomított szénhidrátokat egészséges zsírokkal, olajokkal helyettesítse. A közhiedelemmel ellentétben az agyműködéshez nem szénhidrátra és cukorra van szükség. Az agynak egészséges zsírokra és olajokra van szüksége, például telített állati zsírokra és állati eredetű omega-3 zsírsavakra, amelyek sokkal fontosabb szerepet játszanak az agy egészséges működésében. Kerülje a transzzsírokat és a hidrogénezett zsírokat, például a margarint és a vajszerű krémeket, valamint a repcéből és szójából készült olajakat.

A testünkben található mitokondriumoknak szüksége van az egészséges zsírokra, de erről részletesebben is beszélek a könyvemben, amelynek címe: Égesd a zsírt

A következő egészséges zsírok és olajok közül választhat:

• Állati eredetű omega-3 zsírsavak, például krillolaj, de az apró méretű, zsíros halak is tartalmaznak ilyet, például a szardella vagy a szardínia
• Avokádó
• Zöldtakarmányon tartott tehenektől származó biotejből készült vaj
• Kókusz és kókuszolaj
• Ghi (hevítéssel tisztított vaj)
• Zöldtakarmányon tartott állatoktól származó hús, szabad tartásból származó baromfi
• Olívabogyó és olívaolaj (Főzésre vagy sütésre ne használja. Az olívaolaj hidegen használandó.)
• Szabad tartásból származó biotojás sárgája
• Nyers kakaóvaj
• Nyers tejtermék
• Nyers diófélék, például makadámdió és pekándió
• Magok, például fekete szezámmag, köménymag, kendermag és tökmag

• Kerülje a glutént és a kazeint. Az ebben a kategóriában szereplő, kerülendő termékek gabonafélék és pasztörizált tejtermékek, de a tejtermékekből származó zsiradékok, például a vaj nem sorolandó ide. A kutatások azt mutatják, hogy a glutén negatív hatással van a vér-agy gátra. A glutén a bélrendszert is átjárhatóbbá teszi. Ez azt jelenti, hogy a fehérjék bekerülhetnek a véráramba, ahol autoimmun és gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, amely folyamatok jelentős szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.

• Optimalizálja a bélflóráját. A bélrendszer flórájának megerősítését nemcsak a feldolgozott élelmiszerektől való tartózkodás segíti, hanem az is, ha elkerüli az antibakteriális termékeket, az antibiotikumokat és a fluorid tartalmú vizeket. Megerősítheti bélrendszerét azzal, ha mikroorganizmusokkal dúsított, erjesztett élelmiszereket, vagy jó minőségű probiotikumokat fogyaszt rendszeresen.

7. Tartsa aktívan az elméjét

Az elme aktívan tartásával és mentális ingerekkel hatékonyan lehet ellensúlyozni az idősödés során jelentkező kognitív hanyatlást. Szellemi gyakorlatokkal, saját magunkat próbára téve, azokat az agyi folyamatokat aktivizáljuk, amelyek életben tartják az agysejtjeinket, támogatják új agysejtek növekedését, és támogatják az idegsejtek közötti kommunikációt.

Amennyiben rendszeresen néz televíziót és azt gondolja, hogy ez egyfajta szellemi tevékenység, akkor jó ha tudja, hogy a televíziónézést inkább a szellemi hanyatlással együtt szokták emlegetni. Néhány azok közül a tevékenységek közül, amelyek segítségével aktívan tarthatja az elméjét, függetlenül attól, hogy hány éves:

• Tanuljon valami újat, például nyelveket, vagy tanuljon meg hangszeren játszani.

• Kártyázzon, játsszon táblajátékokkal vagy online játékokkal (ha olyan játékot választ, ahol másokkal együtt tud játszani, akkor az még inkább segít elméjének frissen tartásában).

• Olvasson, írjon rendszeresen.

• Fejtsen keresztrejtvényt, sudokut vagy egyéb rejtvényeket; játsszon kirakójátékokkal.

• Iratkozzon be a helyi könyvtárba vagy közösségi főiskolán például egy online kurzusra.

8. Méregtelenítsen

Agyának egészségét támogatja azzal, ha megszabadul azoktól a mérgektől, amelyek kedvezőtlen hatással vannak rá (és az egész szervezetére). Néhány kerülendő mérgező anyag:

• Alumínium: Az alumínium át tud hatolni a szervezetben található vér-agy gáton, és közvetlen összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral. Alumíniumot tartalmaznak az izzadásgátló dezodorok, alumíniumtartalmú leragadásmentes edények és vakcina adjuvánsok (az oltóanyag hatékonyságát növelő szerek).

• Amalgámtartalmú fogtömések: Az amalgámtartalmú fogtömések, amelyek felét higany teszi ki, jelentős nehézfém-forrásnak számítanak. Ha vannak amalgámból készült fogtömései, és egyébként jó egészségi állapotban van, akkor olvassa el az általam leírt eljárást arra vonatkozóan, hogyan kell a higanyt eltávolítani a szervezetből.

• Influenza elleni védőoltások: Nem számít, hogy mit mondtak Önnek az influenza elleni védőoltás hatékonyságáról és jelentőségéről, gondolja meg, mielőtt beadatja magának. Számos influenza elleni oltásban található mind alumínium, mind higany, amelyek az influenzához képest sokkal jobban károsítják az egészségét. Kutatások kimutatták azt is, hogy ezek az influenza elleni védőoltások ritkán használnak.

• Sztatinok és antikolinerg hatású gyógyszerek: A sztatinok azért okoznak gondot, mert gátolják a koleszterin szintézisét, és kimerítik az agy Q10-koenzim, K2 vitamin és ingerületátvivő elővegyület tartalmát. Az olyan gyógyszerek, amelyek gátolják az acetilkolint (idegrendszeri ingerületátvivő anyag), néhány személynél kimutathatóan hozzájárultak a kialakult memóriavesztéshez. Ilyenek többek között bizonyos antidepresszánsok, antihisztaminok, hólyagkapacitást kontrolláló gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, és altatók.

• A mobiltelefonok és egyéb vezeték nélküli eszközök által kibocsátott mikrohullámú sugárzás. Dr. Martin Pall kiadott egy tudományos kritikát, amelyben bemutatja, hogy a mobiltelefonoktól, Wi-Fi routerektől, valamint nem repülőgép-üzemmódban működő számítógépektől és táblagépektől származó mikrohullámú sugárzás hatása egyértelműen összefügg számos neuropszichiátriai betegséggel, például az Alzheimerrel.

Az előbbiekben említett eszközök által kibocsátott mikrohullámú sugárzás megnöveli a sejtek közötti kalcium mennyiségét az úgynevezett feszültségfüggő kalciumcsatornákon (voltage gated calcium channel - VGCC) keresztül, és az egyik legtöbb VGCC-t tartalmazó szövet az emberi testben az agy. Ha inger éri ezeket a VGCC-ket, akkor azok ingerületátvivő anyagok, neuroendokrin hormonok és romboló hatású, reaktív oxigéngyökök felszabadulását idézik elő, és ez jelentős mértékben megnöveli az olyan idegsorvadásos betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór.

Ennek a működési modellnek az alapján világosan látszik, hogy az elektromágneses mezőnek (electromagnetic field - EMF) való krónikus kitettség jelentős szerepet játszik a demencia kialakulásában, és a társadalomnak ezt rendkívül komolyan kell vennie. Az egyén szintjén figyelni kell arra, hogy a lehető legkevésbé legyünk kitéve a vezeték nélküli technológia hatásának. Ezt egyszerű intézkedésekkel is meg lehet oldani, például éjszakára kapcsolja ki a Wi-Fi-t, a mobiltelefonját ne hordja a testéhez közel és ne tartson a hálószobájában hordozható telefont, mobiltelefont vagy egyéb elektromos eszközt.

9. Meditáljon

A meditáció segítségével egy időre megszüntetheti az elmében folyamatosan zajló gondolatokat. Néhányan ezt a módszert saját spirituális fejlődésük támogatására, vagy a belső béke megtalálására használják, míg mások pihenésre vagy stresszoldó eszközként alkalmazzák. Egy 2012-ben a Frontiers in Human Neuroscience online tudományos magazinban megjelent tanulmány állítása szerint a meditáció hosszú távú hatással bír az elme állapotára, mivel változásokat idéz elő az amigdalában, vagyis az agynak azon területén, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős. A szerzők állítása szerint:

„[Egy nyolc] hetes … meditációs képzés jelentős változást okozott az amigdala aktiválásában … A felfedezés azt sugallja, hogy a meditáció elsajátítása hatással lehet a mindennapi élet érzelmi feldolgozásának folyamatára, és nemcsak a meditáció időtartama alatt. Ez alátámasztja azt a feltételezést, miszerint... a meditációs állapot... hosszú távú változást okozhat az elme működésében.”

Az Egyesült Államokbeli Kiegészítő és Alternatív Gyógyászati Nemzeti Központ (National Center for Complementary and Alternative Medicine) által lefolytatott kutatás szintén alátámasztja a meditáció fogalmát, mint egyfajta „elmegyakorlatot”, amely segít a figyelem és az érzelmek szabályozásában, és növeli a jó közérzetet.

10. Szemlélje derűsen a világot

A Szociális, Kognitív és Affektív Idegtudomány (Social, Cognitive and Affective Neuroscience) című brit tudományos online folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amely szerint azok az egészséges felnőttek, akiknek nagyobb az orbitofrontális kérge (orbitofrontal cortex - OFC), azok optimistábbak és kevésbé aggódóak. Az agy orbitofrontális régiója a homloklebenyben található, épp a szemek mögött - és fontos szerepet játszik az érzelmek és a viselkedés szabályozásában azzal, hogy integrálja az értelmi és érzelmi információkat.

A kutatók szerint az OFC mérete meghatározza annak hajlamát, hogy valaki inkább szorongó, vagy inkább optimista típus-e. A Pszichológia Napjainkban (Psychology Today) címet viselő online magazinban megjelent tanulmány:

„Azt mutatja, hogy az optimista szemlélet megvédhet bennünket a szorongástól az OFC-ben létrehozott változások által. Úgy tűnik, hogy egy felfelé ívelő spirál hozható létre azzal, hogy módosul az OFC-ben található szürkeállomány mennyisége. A jövőben elvégzendő vizsgálatok során a kutatók azt tervezik, hogy megnézik, vajon az optimizmus növelhető-e és a szorongás csökkenthető-e, ha olyan feladatokra és gyakorlatokra tanítják meg az embereket, amelyekkel az agy OFC területét aktivizálják, így elképzelhető, hogy esetleg találnak egy olyan módszert, amellyel az optimista szemlélet közvetlenül javítható.”

Florin Dolcos vezető kutató, az Egyesült Államokbeli Illinoisi Egyetem Tudományokat és Technológiát Kutató Beckman Intézetének (Institute for Advanced Science and Technology at the University of Illinois) pszichológiai és idegtudományi adjunktusa szerint az optimista, pozitív gondolatok hosszú távú hatással vannak az elmére. Az adjunktus úgy véli, hogy „ha az emberek reakciója formálható, akkor az elmélet szerint hosszabb távon a reakciók kontrollálására vonatkozó pillanatnyi készségük végül beágyazódik az agyi struktúrába.”

A demencia és az Alzheimer-kór mára olyan gyakorivá vált, hogy tudattalanul talán Ön is elfogadja ezeket a feltételeket, mint az öregedés természetes részét, vagy mint kellemetlen családi örökséget. Az igazság azonban az, hogy Ön is képes elméjére kedvezően hatni. A fenti gyakorlatokkal hosszú éveken keresztül éles és rugalmas maradhat az elméje.

Arra buzdítom Önt, hogy válasszon egyet a fentiekben felsorolt javaslatok közül, és kezdjen hozzá a megvalósításhoz még ma. Ha csak egy dolgot változtat meg, már azzal is jelentős lépést tett elméje egészségének megőrzése érdekében. Törődjön elméjével, hogy az is törődhessen Önnel.

 ____________________________________________________________________________________________

• Milyennek találtad a cikket? - Jelezd, ha tetszik vagy írj kommentet!
• Érdekelheti barátaidat és ismerőseidet is ez a hír? - Oszd meg velük!
• Elsőként akarsz értesülni legfrissebb bejegyzéseinkről? - Kövesd a blogunkat!
• Te milyen témákról olvasnál szívesen? - Ne maradj le! Szavazz Te is!