A kritikus információk közzétételében, és az adatok és elemzések készítésében világelsőnek számító IHS Markit szerint, ugyanakkora fény termeléséhez a LED izzók átlagosan 40 %-kal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a fénycsövek, és 80 %-kal kevesebbet, mint az izzólámpák. Jelentésükben azt is megállapítják, hogy „a LED-ek használata abból a célból, hogy megvilágítsuk az épületeket és a külső tereket, a világításból adódó teljes szén-dioxid kibocsátást körülbelül 570 millió tonnával csökkentette 2017-ben. Ez a csökkenés durván azzal egyenlő, mintha 162 széntüzelésű erőművet állítottunk volna le.”

(Forrás: IHS Markit)

Erre a megállapításra pedig úgy jutottak, hogy nyomon követték valamennyi, LED-eket gyártó cég piaci részesedését, és azt feltételezve végezték el a számításokat, hogy minden egyes eladott LED izzó, egy régebbi és kevésbé hatékony fényforrás közvetlen helyettesítő terméke.

„Lényegében a LED-ek gazdaságossága az, ami környezetbarát megoldássá teszi őket,” nyilatkozta Jamie Fox, a világítástechnikával és a LED fényforrások gyártásával foglalkozó cégek adatainak vezető elemzője az IHS Markit-nál. „Ennek következtében a LED-re való átállás nem tekinthető olyan típusú változtatásnak, amely azt követeli meg az emberektől, hogy csökkentsék a fogyasztásukat vagy változtassanak az életmódjukon. A LED-eket gyártó vállalatok átalakították az iparágukat,” mondta Fox. „Ők sokkal hatékonyabban küzdenek az éghajlatváltozás ellen, mint más iparágak, és ezért elismerés járna nekik. Egyéb ipari ágazatokkal ellentétben, a LED-eket gyártó cégek dolgozói bátran elmondhatják magukról, hogy az általuk előállított termékek növekvő mértékű eladása révén, ők segítenek a globális felmelegedés mérséklésében.”

A világűrből származó bizonyíték másról árulkodik

Nos, lehetséges, hogy ez a kijelentés mégsem annyira helytálló? Hiszen az IHS Markit minden ehhez kapcsolódó számítása azon a feltételezésen alapul, hogy ezek a cégek LED-ekkel helyettesítik a gazdaságtalanul működő világítótesteket. Ami azt illeti, a bizonyíték eléggé egyértelmű, és ez pedig nem más, mint hogy a LED-eknek köszönhetően manapság több energiát fogyasztunk, mint valaha. Egyre több leleményes módot találunk ki arra, hogy olyan helyeken is használhassuk ezt a technológiát, ahol korábban még soha: például nagy LED monitor a piszoár fölött.

(Forrás: treehugger.com)

De visszatérve a világításhoz, egy nemrégiben közzétett tanulmány a világűrből készített fotók segítségével mutatja be, hogy sokkal nagyobb mértékben használunk világítást, mint eddig bármikor. A dokumentum, melynek címe „A Föld mesterségesen megvilágított felszíne éjszaka, amelyen a fényerősség és a kiterjedés tekintetében is növekedés látható”, nagyon jól összefoglalja mindezt a bevezetőjében:

A „világítás forradalmának” (vagyis a szilárdtest-világítástechnikára történő átállásnak) elsődleges célja, hogy csökkentsük az energiafogyasztást.

Ezt azonban teljesen alááshatja a bumeránghatás, vagyis az, hogy úgy reagálunk a fényforrás gazdaságos tulajdonságára, hogy többet használjuk azt. A világon elsőként, éjszakai fények érzékelésére tervezett, kalibrált műholdas radiométert használtunk, amely azt mutatja, hogy 2012 és 2016 között a Földön a mesterségesen megvilágított külső terek kiterjedése évente 2,2 %-kal növekszik, és ezzel egy időben 1,8 %-kal növekszik a fényerősség is, ugyancsak évente. A folyamatos éjszakai díszkivilágításban pompázó területek pedig évente 2,2 %-kal ragyognak fényesebben. A növekedés mértékét tekintve jelentős különbségek voltak megfigyelhetők az országok között, azonban csupán néhány nemzet esetében volt tapasztalható, hogy a kivilágítottság mértéke állandó maradt vagy esetleg még csökkent is. Ezek az adatok egyáltalán nincsenek összhangban az energiafogyasztás globális méretű csökkentésével, sokkal inkább a megnövekedett fényszennyezésről árulkodnak, amely káros következményekkel jár a flórára, a faunára és az emberek jóllétére nézve egyaránt.

A fény kiterjedésének és erősségének változása 2012 és 2016 között. (Forrás: treehugger.com)

Lényegében, annyira olcsóvá vált a világítás üzemeltetése, hála az alacsony energiaáraknak és a hatékony világítási technológiának, hogy sokkal többet használunk belőle, a világon mindenhol, de legfőképpen a fejlődő országokban, ahol látványosan emelkedik az életszínvonal. A tanulmány elsősorban ennek a fényszennyezésnek a hatásával foglalkozik, de kitér az energiafogyasztás mértékére is, amelynek növekedése a világ olyan részeire is jellemző, ahol szén elégetésével állítják elő az elektromosságot.

A világítás minőségének változása Milánóban. (Forrás: treehugger.com)

A legjelentősebb csökkenést az energiaköltségek és a környezeti hatások tekintetében az jelenthetné, ha minimálisra redukálnánk azt a fénykibocsátást, amely napjainkban még a világűrből is remekül látszódik.

"A gondolatok teljes zűrzavarára vall azt feltételezni, hogy a tüzelőanyag gazdaságos felhasználása egyenértékű a csökkent fogyasztással. Épp az ellenkezője igaz." - William Stanley Jevons, közgazdász, filozófus, logikatudós (Forrás: treehugger.com)

Környezetvédelmi szempontból helytelen a Jevons-paradoxont vagy a bumeránghatást felhozni, hiszen már oly sokan használták fel ezeket arra, hogy az energiahatékonyság növelését elősegítő kísérleteket kritizálják, megjegyezve, hogy ezeket a megtakarításokat előbb-utóbb úgyis feléljük. Ez az egész nagyon komplikált és ellentmondásos, bár az is bizonyított, hogy például egy autó vagy egy ház esetében a nagyobbat vesszük meg, amikor éppen olcsóbbra jön ki ezeknek a fenntartása, de még így is ott van az energiamegtakarítás.

A LED világítás egy teljesen más dolog; a legkülönbözőbb módokon használjuk a LED-eket, úgy, ahogyan korábban álmodni sem mertük volna, és egyre gyakrabban. A világítás mára csecsebecsévé és dekorációvá vált, így hát elmondhatjuk - Stanley után szabadon -, hogy: teljes zavarodottságra vall azt feltételezni, hogy egy sokkal hatékonyabb világítástechnika a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Épp az ellenkezője igaz.