A méhek a kender leglelkesebb rajongói közé tartoznak, és egy nemrégiben elvégzett elemzés még azt is kimutatta, hogy minél magasabbra nő a kender, annál nagyobb számban rajzanak körülötte a méhek.

A Cornell Egyetem kutatóinak köszönhető eredmények, amelyek múlt hónapban az Amerikai Rovartani Társaság hivatalos szaklapjában, az Environmental Entomology hasábjain kerültek publikálásra, azt támasztják alá, hogy nem csupán az emberek a kizárólagos hívei ennek a gyomnövénynek. Ez a szakvélemény tehát megerősíti a Coloradói Állami Egyetem tavaly publikált tanulmányát, amely ugyancsak hasonló felfedezésről számolt be.

A vizsgálat rámutat, hogy a növény bőséges virágpor készletei miatt, a méhek igencsak vonzódnak a kannabiszhoz, illetve lehetőséget kínál a tudósok számára, hogy újabb ötletekkel állhassanak elő a fennmaradásukért küzdő méhek, és a növényi populációk életben tartására vonatkozóan.

A tanulmány szerint, minél nagyobb a kenderrel benőtt terület, annál nagyobb az esély arra, hogy méhek zsongják be a helyet. Ráadásul, azok a növények, amelyek magasabbak, 17-szer több, megbabonázott méhet képesek magukhoz csalogatni, mint alacsonyabb társaik.

Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy az idő előrehaladtával egyre több méh, és egyre gyakrabban látogatja a kenderföldeket. Valami olyasmi lehet ez, mint amikor az emberek szájról-szájra adják a hírt, ha valamilyen remek akciós ajánlatba botlanak a patikában, nem?

A kutatók azt is felfedezték, hogy a kender – ami az egyik legjobban értékesíthető, és többféleképpen is felhasználható kultúrnövény – nem kevesebb, mint 16 különböző méhfaj életét könnyítheti meg az Amerikai Egyesült Államok észak-keleti területein.

A beszámoló talán kissé furcsának tűnhet, figyelembe véve, hogy a kender nem termel olyan édes, cukros nektárt, mint amilyet a kertjeinkben fellelhető, klasszikus virágfajták hoznak létre azért, hogy magukhoz vonzzák a rovarokat. És a kendervirág még csak káprázatos színekben sem pompázik, amely ugyancsak hívogató jelenség lenne a bogarak számára. Mindenesetre, a kender porzós, hím virágzata, csábítóan hat a tanulmányban szereplő 16 méhfajra, de ennek oka egyelőre még feltáratlan.

A nőnemű (termős) egyedeket – azokat, amelyeket az emberek bódító és nyugtató hatásuk miatt szeretnek elszívni – alapvetően figyelmen kívül hagyják a méhek, tekintettel arra, hogy nem hoznak tényleges virágokat.

A tanulmány szerzői ezt írják:

A kendertermesztés gyors elterjedése az Egyesült Államokban… vélhetően jelentős következményekkel jár majd a mezőgazdasági ökoszisztémákat érintő beporzás dinamikájára nézve.

A kender különösen erős potenciált hordozhat magában, hogy - későn virágzó növény lévén - kitöltse az űrt abban az évszakban is, amelyet az erőforrások szűkössége jellemez, és a virágba borulás ínséges időszakában, támogassa a beporzásért felelős populációkat, és ezáltal elősegítse azoknak a növényeknek a szaporodását is, amelyeket ezt követően, ezek a populációk fognak majd megtermékenyíteni.

Ezt a tanulmányt az teszi ennyire figyelemreméltóvá, hogy döntő módon befolyásolhatja a létért küzdő méhpopulációk sorsát világszerte.

A méhek alkotják talán az egyik legfontosabb, szervezetten működő, beporzásért felelős rovartársadalmat a mezőgazdaság számára.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai alapján, a növények beporzását végző rovarok tevékenysége, a világ növénytermesztésében játszott kulcsszerepükből adódóan, 235-577 milliárd amerikai dollárt ér.

Ez – kizárólag az Amerikai Egyesült Államokra vetítve – azt jelenti, hogy a méhek 20 milliárd amerikai dollárt hoznak a hazai növénytermesztés konyhájára. Méhek nélkül búcsút mondhatunk a mandulának, az áfonyának és a görögdinnyének is.

A tanulmány szerzői azt is világossá teszik, hogy a méh plusz kender kombináció nem azt fogja jelenteni, hogy az embereknek aggódniuk kellene amiatt, hogy kannabinoidokban gazdag pollenek settenkednek be észrevétlenül az étrendjükbe vagy, hogy a méhek elkezdenek THC-vel (tetrahidrokannabinol) telített mézet termelni – még ha klasszul hangzik is.

És ugyanígy, a kannabinoidok, mint például a THC, jelenléte a kender pollenben „sem valószínű, hogy bármiféle hatással lenne a méhek fejlődésére, tekintettel a rovarok esetében fennálló kannabinoid receptorok hiányára.”

Szóval, miközben előszeretettel fókuszálunk a marihuána szabadidőben vagy orvosi kezelés alkalmával történő használatára – akár ehető, elszívható vagy párologtatható formájában – ez az új kutatási eredmény feltárja előttünk, hogy ez a növény, valójában ámulatba ejtő módon képes támogatni a természetet és a mezőgazdaságot egyaránt.

 ____________________________________________________________________________________________

• Milyennek találtad a cikket? - Jelezd, ha tetszik vagy írj kommentet!
• Érdekelheti barátaidat és ismerőseidet is ez a hír? - Oszd meg velük!
• Elsőként akarsz értesülni legfrissebb bejegyzéseinkről? - Kövesd a blogunkat!
• Te milyen témákról olvasnál szívesen? - Ne maradj le! Szavazz Te is!